szerk. Szabadi István ; a szöveget gond. Diós Bella, Garas Norbert, Németh Irén ; a kéziratot átír. Fodor Krisztina


  

 Az 1944-es esztendő a Tiszántúli Református Egyházkerület, annak gyülekezetei és re­formátus népe számára elhozta a német majd a még kegyetlenebb orosz megszállást, a háború minden borzalmával együtt. A Tiszántúl katonailag már 1944 őszén orosz meg­szállás alá kerül, Debrecent október 19-én foglalták el, és itt rendezték be a megszállt magyar területek katonai és politikai központját, a december 21-én megalakult Ideigle­nes Nemzeti Kormány névsorát is hetekkel korábban megküldték – Moszkvából.

[...]

 [Révész Imre] püspöki körlevelében, melyet 1944. december 5-ére keltezett, kérte a gyülekezetek­től, hogy mérjék fel, és záros határidőn belül tudassák vele, hogy a szeptember eleje óta bekövetkezett hadiesemények folytán az egyházközség emberáldozatokban, épületká­rokban, klenódiumokban, más egyéb anyagi értékekben, levéltárában stb. mit és men­nyit szenvedett. Az 542 egyházközség közül 358-tól érkezett jelentés, amelyeket most nyomtatott formában bocsátunk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére. Az anyag for­rásértéke első rangú még akkor, is, ha az orosz megszállás árnyékában született, amire több lelkész felhívta a figyelmet: „amíg az oroszok itt vannak, addig egy ilyen egyházrészi krónikát se lehet teljes őszinteséggel megírni”. Ugyanakkor szinte minden lelkész hála­adással szól a megmaradásról: „lelkünkben az Isten Krisztusban megjelent szeretetének bizonysága új erőt adott”.

[...]

  Kiadványunk ennek a felmérésnek az elvégzését hivatott segíteni.

Szabadi István igazgató

Debrecen : TtREL, 2016
kötött : 477 + 429 oldal ; 25 cm










RKK Könyvek. Református közelmúltunk

I-II. kötet