A weboldalon adatkezelés valósul meg. További részletekért kérjük olvassa el Adatkezelési nyilatkozatunkat.
1. §. A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára a Ltv. 30. §-ának (1) bekezdése szerint bejegyzett nyilvános magánlevéltár. A kutatási szabályzatot a nyilvános magánlevéltárakra vonatkozó rendelkezések alapján állítottuk össze.
2. §. Jelen kutatási szabályzat az 1995. évi LXVI. tv. (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről; a továbbiakban Ltv.), a 2011. évi CXII. tv. (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról), a 27/2015. (V. 27.) Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rendelet (a továbbiakban Lrd.) iránymutatása alapján készült.
3. §. A levéltár iratai jogos igény esetén a levéltár-igazgató engedélyével ingyenesen kutathatók. Jogos igény akkor állhat fönn, ha az iratokat a kutató hivatalos, tudományos, pedagógiai, helytörténeti vagy családkutatási célra kívánja felhasználni.
4. §. A kutatási engedély kiadásakor a levéltár nyilvántartásba veszi a kutató nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, e-mail címét, telefonszámát továbbá a kutatási téma meghatározását is. Az adatok és a kutatás engedélyezése az erre a célra bevezetett formanyomtatványon történik, amelyet a levéltár nyilvántartás céljából megőrzi és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. számú törvény rendelkezései szerint kezeli. A kutatási engedély az adott naptári évre szól, így évente megújítandó.
5. §. A kutatási engedély annak a személynek adható, aki 18. életévét betöltötte, és a levéltári kutatáshoz megfelelő felkészültséggel rendelkezik. A kutatási engedély elnyerésekor a kutató a kutatási engedély aláírásával vállalja, hogy a kutatásra kapott levéltári anyag épségét biztosítja és rendjét megtartja, a levéltárban őrzött és publikációiban fölhasznált forrásokra a tudományos igényeknek megfelelően hivatkozik, a levéltárban őrzött források alapján készült közleményeinek egy példányát a megjelenést követő egy hónapon belül (papíron vagy digitális adathordozón) díjmentesen megküldi a levéltárnak. Amennyiben az Alaptörvény szerinti személyiségi jogokat sértő adatokat hozna nyilvánosságra, viseli az ezzel kapcsolatos büntetőjogi és anyagi felelősséget.
6. §. A kutatási engedély visszavonásáról a levéltári-gazgató dönthet. A kutatási engedély megtagadása esetén az egyházkerület püspökéhez lehet fellebbezni. A kutatási engedély visszavonható attól a személytől, aki a levéltárból iratanyagot tulajdonít el, a levéltári iratanyagot szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, az iratanyagot engedély nélkül bármilyen formában sokszorosítja, a már rendezett iratanyag rendjét önkényesen megváltoztatja, a levéltári anyag használatára vonatkozó kikötéseket és személyiségi jogokat megsérti.
7. §. Tárgyuk alapján az 1995.évi LXVI törvény IV. fejezet 22.§.-a szerint keletkezett iratok közül kutatási korlátozás alá esnek, és csak a 7.§.-ban meghatározott engedély esetében kutathatók a következők:
Az eredeti iratanyag kutatása nem megengedett, ha az iratanyag fizikai állapota azt már nem teszi lehetővé. Ilyen esetben az eredeti irat digitalizálást követően a levéltári kutatóteremben a kutató rendelkezésére álló számítógépes terminálon kutatható.
8. §. A reprodukálás jogát a kutatási engedély nem foglalja magában, annak minden fajtájához külön engedély szükséges. A reprodukálás nem történhet a kutató saját eszközével, azt a levéltári munkatársak végzik el. Fénymásolat és szkennelés csak korlátozott mennyiségben, az állományvédelmi szempontok figyelembevételével, a levéltár munkatársai által történhet. A már digitalizált iratanyagról saját eszközzel reprodukció nem készíthető, csak a levéltár által készített másolat használható. Ettől indokolt esetben lehet csak eltérés. A másolatkészítés díjköteles. A reprodukciós díjakra vonatkozó díjszabás a Kutatási Szabályzat mellékletében található.
9. §. Ha az elkészült fotómásolat publikációs céllal készül, annak közlése a levéltárigazgató engedélyéhez kötött, és eseti megállapítású jogdíj ellenében lehetséges.
10. §. A kutatás elsődleges helye a levéltári kutatóterem. A levéltár a kutatóterem nyitvatartási idejét valamint az intézmény elérhetőségeit nyilvános formában közzéteszi. A kutatószolgálatot vezető levéltáros köteles minden egyes kutatási eset alkalmával a kutatási napló kitöltésére, az iratok átvételét pedig a kutatóval alá kell íratnia.
11. §. A levéltáros feladata a kutatók ellátásában, hogy megadja mindazt a felvilágosítást, amely a kutatómunka megkezdéséhez és a folyamatos kutatáshoz szükséges. Felel a kutató számára kiadott iratanyagért, fenntartva a kutató személyes anyagi és büntetőjogi felelősségét, nyilvántartja a használt levéltári anyagot és a kutatók és a kutatási esetek számát
12. §. A levéltáros nem köteles a kutatásra kiadott levéltári iratanyag értelmezésében, feldolgozásában (olvasás, fordítás, adatok kikeresése, bérkutatás) közreműködni.
13. §. A levéltári iratanyag reprodukálás céljából igazgatói engedéllyel kölcsönözhető, ha az a levéltár saját eszközeivel nem megoldható. Kölcsönözhető továbbá állományvédelmi, restaurálási munkára, egyházfőhatósági felhasználásra (megfelelő igazolással), kutatásra (arra felhalmozott egyházi vagy állami gyűjteményhez), kiállításra. Kölcsönzésre csak a mindenkori levéltárigazgató írásos engedélyének birtokában van lehetőség. A kölcsönző a kölcsönzött levéltári iratanyag iránt teljes, korlátlan felelősséggel bír. A kölcsönzés meghatározott időre szól.
14. §. Jelen szabályzat az aláírás napján lép hatályba és a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik.
Kelt Debrecenben, 2017. december 20.
